Pîine = kenyér Bálint Arthur 2005

Pîine = kenyér

Dokumentumfilm 51 perc 2005
Műhely: Dunatáj Alapítvány
Hang: Magyar, Román
540p (LD)

Szinopszis

Román szerzetesek érkeztek a magyarországi Kőrösszakálra. Az ortodox hitű román lakosság elfelejtette anyanyelvét, míg a nagyapák csak románul beszéltek, az unokák ma már csak idegen nyelvként tanulják az iskolában. A szerzetesek, ha szót akarnak érteni híveikkel, kénytelenek megtanulni magyarul, vagy tolmácsot hívnak segítségül.

Stáb

Rendező Bálint Arthur

Operatőr Bálint Arthur

Vágó Simó Csaba

Hang Kapcsos Vince

Producer Buglya Sándor

Címkék

anyanyelv ortodox vallási közösség kőrösszakál

Még érdekelhetnek

Bármi legyen, gazdagít

Dokumentumfilm, 50 perc, 2017

Film a szeretetről, a mese erejéről. Derék Jankó tábor Moldvában. Kecskés Karina színésznő Moldvában talált rá az eddigi életének látszólag külön szálon futó eseményeiből szőtt egységes szőttesre. Segíteni, adni akart a gyerekeknek, ám ő kapott tőlük: hitet, értelmes létet. Alapvető párbeszéd arról, hogyan töltekezhetünk a természettel, a közösséggel, a szeretettel és a mesével.

Pletykapadok Székelyföldön

Dokumentumfilm, 24 perc, 2016

Dokumentumfilm a falusi pletykáról és helyszíneiről.

A falon túl

Dokumentumfilm, 77 perc, 2009

Az őrkői cigányság kisebbség a kisebbségben. Létük a város szélén falak nélkül is elszigetelt… Évtizedes ismerkedés után szántam rá magam, hogy a sepsiszentgyörgyi Őrkő cigány közösségéről filmet készítsek. Egy éven át olyan események és történések nyomában igyekeztünk forgatni, melyek korábbi tapasztalataim szerint jellemzően utalnak a helyi kultúrára, a mindennapi életre, a jeles napok hagyománytiszteletére, a minduntalan előbukkanó konfliktusokra és megélhetési gondokra. Az „ismert” jelenségek sorra új és új arcukat mutatták. Az "Őrkő" torz tükörként együtt alakult a várossal, míg a falon túl a gettó lakosai talán arról álmodtak, hogy egyszer az ő házacskáik is "felköltözhetnek a térképre”… (Vörös T. Balázs)

1989.12.22.

Dokumentumfilm, 45 perc, 2009

A film a romániai forradalom jubileumára készült 2009-ben, az országos és az udvarhelyi események krónikája, Szeley-Szabó László korabeli filmfelvételeivel.

Egy az Isten

Dokumentumfilm, 51 perc, 2011

„Székely Jeruzsálemnek” is nevezik az erdélyi Bözödújfalut, szombatos hitű, „zsidóvá lett székely” eredetű lakói miatt. A Küsmöd patak völgyében megbúvó falu lakóit a nyolcvanas években a Ceausescu-rezsim erőszakkal kitelepítette, a völgyet pedig földuzzasztotta a Küsmöd vizével. Bözödújfalu ma inkább kísértetfalu, a tóból kimeredő templomtorony jelzi egykori létezését. Xantus Gábor megrázó filmje arra keresi a választ, mi történt a kényszer-kitelepítettekkel, a megmaradtak hogyan élik át, hogyan tudják feldolgozni a döbbenetes lelki pusztítást.

Háromig maradok

Dokumentumfilm, 28 perc, 2006

Kiállításra készülve.

Negyvennégy pici pinty

Animáció, 2 perc, 2009

Kisfilm Danyiil Harmsz Negyvennégy pici pinty c. verse (Rab Zsuzsa fordítása) alapján.

Tünemény

Fikciós film, 11 perc, 2016

A 20 év körüli Tünde egy este tükörképe helyén gyermekkori önmaga képével szembesül egy szórakozóhely mosdójában. A környezete, barátai nem észlelik a zavart, de a lány egyre feszültebb a látványtól. Haza szeretne menekülni, a magányba, a látszat ellenére azonban korántsem egyértelmű, ki kerget kit. A kérdés az: meddig engedheti meg magának az ember, hogy gyermeknek lássa magát? Meddig bír Tünde mozdulatlanul állni?

Pusztina

Dokumentumfilm, 34 perc, 1997

A film a Romániában, Moldvában élő csángó-magyarok világába, ott is a magyarságát leginkább megőrző Pusztinába kalauzolja a nézőt.

Földhöz vert csoda

Dokumentumfilm, 24 perc, 2008

Rafi Lajos (1970-2013) költő. Sorsa ellen hol lázong, hol megbékél vele, akárcsak nemzetsége törvényeivel, szokásaival. Cigányságát büszkén viseli, nehezebben azt, hogy zsugorodnak a család megélhetését biztosító lehetőségek: a műanyagok és a nagyüzemi eljárások lassan végleg kiszorítják a csatornás kézművességet. Rafi Lajos költészete mégsem szorongásos. A gondokat kiírva, állandóan megújulni, felfrissülni képes a költő. Vallja, hogy nemzetsége és egyáltalán a cigányság szebb jövőjét csak az iskoláztatás biztosíthatja, akkor is, ha az több hagyományuk kárára történik.