Ariadné fonala Bertóti Attila 2009

Ariadné fonala

Fikciós film, Animáció 9 perc 2009
Műhely: Sapientia EMTE, Argo Audiovizuális Egyesület, Inforg Stúdió
Hang: Magyar
540p (LD)

Szinopszis

Adott az ókori történet alaphelyzete: a labirintus, A Minótaurosz, Thészeusz, Ariadné, és persze a fonal. Indulhat a keresés!

Stáb

Rendező Bertóti Attila

Forgatókönyvíró Bertóti Attila

Zene Kevin Macleod

Producer Lakatos Róbert, Muhi András, Szántai János

Címkék

ariadné görög mitológia

Még érdekelhetnek

A kolozsvári muszáj Herkules 2.

Dokumentumfilm, 52 perc, 2018

Filmünk Jakó Zsigmond kolozsvári történészprofesszor olyan portréjára törekszik, mely évek alatt, különböző helyszíneken, más-más szituációkban és saját vallomásai tükrében jeleníti meg szellemiségét. Jakó Zsigmond személyében a történettudomány, a kisebbségi értelmiségi lét és az a fajta kollegialitás, másokkal törődés, ami az adott keretek között párját ritkította, testet öltött. Centenáriumi születésnapján egykori tanítványai, kollégái értékelték sokszínű, szerteágazó tevékenységét, mely mindmáig nem keveseknek, a szakmán kívül is meghatározza pályaképét.

Ének a fák tetejéből

Dokumentumfilm, 50 perc, 2016

Vaszi Levente egy kincsekkel megáldott csángómagyar ember. Élettere a Romániában található Csíki-havasok moldvai áthajlásánál, a sűrű erdők között megbúvó Kostelek, ahol mintha az idő is megállt volna. Innen indult el a kosteleki tanárbácsi, hogy megmutassa énektudását a Magyarországon megszervezett "Fölszállott a páva" népzene és néptánc vetélkedőn, ahol aztán olyant énekelt, hogy felfigyelt rá az egész világ. Tehetségét közönségdíjjal jutalmazták és kapott érdekes, pénzt ígérő ajánlatokat, ám Vaszi Levente hátat fordított a celebségnek és hazatért szülőfalujába, hogy történelemre, táncra és magyar énekekre tanítsa a csángó nebulókat.

Tehenesek

Dokumentumfilm, 51 perc, 2017

A háromszéki (erdélyi) magyar szarvasmarhatartók aktuális helyzetét tárja fel a film, nyomon követve a mindennapi élet mozzanatait. A tejesgazdák illetve a húsmarhát tenyésztők lehetőségeit, jövőképét is körvonalazzák azok a vallomások, amelyek sok optimizmusról árulkodnak a sokszor kilátástalan gazdasági illetve politikai körülmények ellenére. A megpróbáltatásokkal teli gazdaéletet nemcsak a portán belül, hanem a természettel a közösség, a szarvasmarhatartók egyesületének a megmozdulásain keresztül is láttatja a film.

Jobb levegő

Fikciós film, 13 perc, 2023

Judit egy húszas évei végén járó fiatal nő, aki évek óta a filmesként dolgozik, de nem teljesülnek a vágyai, ezért úgy dönt, hogy hazaköltözik a szülőfalujába. Az otthon nyugalom és újrakezdés, ugyanakkor a kudarccal és a jelennel való szembenézés is. A fiatal felnőtt korát nagyvárosban töltő lány teljesen más élethelyzetből érkezik, mint falubeli barátai, ez a két világ pedig óhatatlanul összeütközik.

Bánya utca

Dokumentumfilm, 58 perc, 2005

Dévától 30 km-re, a Kárpátok hegyei között bújik meg Kismuncsel, az egykor virágzó bányatelepülés. A jobb élet reménye a 60–as években emberek százait csalogatta ide. A bányát bezárták, a munkások rövid idő alatt szétszéledtek. Az emlékek és a szegénység néhány családot tart még fogságban. A kamera leltárba veszi az élet apró nyomait.

Erdély amatőrfilmesek lencséjén keresztül: Kolozsvár, nyolcvanas évek

Dokumentumfilm, 18 perc, 2019

A 70-es évek végén, 80-as évek elején volt egy baráti társaság Kolozsvárott, amely filmkészítéssel kísérletezett. Kalandos módon beszerzett, Super8-as felvevőgéppel és tekercsekkel vágtak neki a városnak, és el is készült pár rövidfilm, amely mára nemcsak esztétikai, hanem dokumentumértékkel is büszkélkedhet. Hosszú évek fiókban porosodása után előszedtük a kissé kilazult perforációjú, remegő hangsávú tekercseket (Senki földje, 1979; Melléklet, 1981), és megmutatjuk őket annak a generációnak, amelynek már mindegyik zsebében lapul egy-egy kamera. A filmekről Nagy Gábor rendező-operatőrrel, valamint Kiss-Budai Tibor főszereplővel beszélgettünk.

Fischer István színhelyei

Dokumentumfilm, 50 perc, 2005

Fischer István filmrendező Kolozsváron született 1936. január 13-án. Négy év kényszerű leningrádi közgazdasági egyetemi kitérő után operatőri szakon végzett Bukarestben. A Híradó és Dokumentumfilm Stúdió után a Bukaresti Román Televízió magyar adásának munkatársaként számos portréfilmet készített neves személyiségekről. A Janovics Jenő-féle első, erdélyi magyar filmstúdió megszűnte után Páskándi Géza novellája alapján elkészítette az első magyar játékfilmet, a „Legalább Európát…”, melyet még a készítés évében betiltottak.

Senki földje

Fikciós film, Amatőr film, 27 perc, 1979

Márton Jenő és Nagy Gábor kísérleti filmje.

...és rólam feledkezzetek el! - Találkozás a 90 éves Lükő Gáborral

Dokumentumfilm, 59 perc, 2001

Lükő Gábor beszámolója az 1931-32-es útjáról a moldvai csángóknál. Elbeszéléséből egy számunkra ismeretlen világ tárul fel, melyet színesítenek Lükő korabeli fotói, rajzai, fonográf-dallamai és lejegyzett archaikus szövegrészletei. Bepillantást kapunk egy egyedülálló társadalomkutatás rejtelmeibe és viszontagságaiba, egy rendkívüli, de kevéssé ismert tudós pályájának kezdeti szakaszába. A portréfilm felidézi kutatómunkáját és egy hosszú élet elkötelezettségét a népi kultúra iránt. Kilencvenedik születésnapján mondta az őt ünneplő barátoknak, tanítványoknak: "Szeressétek és becsüljétek a magyar s a kelet-európai kultúrát… és rólam feledkezzetek el".

A völgy hangja

Dokumentumfilm, 44 perc, 2018

Daczó Katalin és Daczó Dénes hang- és képanyagban egyaránt színes alkotása a Gyimesek völgyébe kalauzolja el a nézőket, hogy bebizonyítsa, nem egy skanzenszerű zárt világ ez, és a gyimesi ember sem népviseletben terelgeti naphosszat a nyáját. (forrás: liget.ro)